Az esős idő ellenére sokan érkeztek országhatáron innen, és túlról a hortobágyi kilenclyukú hídhoz, hogy szemtanúi lehessenek a puszta hagyományos tavasznyitó eseményének. A kihajtási ünnep mellett kézműves vásárral, Világörökségünk, a puszta napja elnevezésű rendezvénnyel, a hortobágyi csárdában pedig hamisítatlan pusztai ételekkel is várták az érdeklődőket. Az eseményt megörökítette Tóth István AFIAP, a nagyváradi Euro Foto Art Egyesület elnöke is, összeállításunkban az ő képeiből láthatunk ízelítőt.
A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-étől számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása vagy a juhbemérés is.
A gazdag állattartó tradíciókkal rendelkező Hortobágyon, ahol idén idén 1050 magyar szürke szarvasmarha tehén, 80 nóniusz kanca, mintegy 200 bivalytehén és 1300 racka anyajuh legel, kiemelkedően fontos a Szent György-napi kihajtási ünnep, ahol a pásztorokkal és állatokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők.
A hagyományokhoz hűen a kilenclyukú hídon idén is áthajtották a jószágokat, átvonultak a csergető csikósok, a híres pusztaötös, miközben a híd lábánál legelészett a szürkemarha gulya. A puszta napján a híres hortobágyi csárdában hamisítatlan pusztai ételeket – szürke marhából, rackajuhból, házi bivalyból készült fogásokat – kínáltak a vendégeknek. Sokakat vonzott a vásártéri kézműves forgatag is.
Idén húsz éve annak, hogy a világörökség része lett a hortobágyi puszta, ahol 2020 szeptemberéig 3 milliárd forintos fejlesztéssel felújítják a pusztai állatparkot, a Mátai ménes területén lovasparkot és parkolókat építenek, megújul a Pásztormúzeum és Hortobágy község főtere is.
