A debreceni cívisházak múltjával és jelenével ismerkedhetnek a nagyváradiak
Harangi Attila debreceni építészmérnökként már több, mint három éve kutatja szülővárosa, Debrecen építészeti örökségét, a cívis lakóházakat. Attila munkájához 2019-ben csatlakozott fotósként Löki Viktor; a szerzők pedig az elmúlt két évben azt a célt tűzték ki célul, hogy a levéltári és építészeti kutatásokat a házak belső felmérésével, belső tereik és jellemzően régi bútoraik alapos fényképes dokumentálásával, illetve a ma ott élőkkel készült interjúkkal és visszaemlékezésekkel egészítsék ki. A szerzők másfél év alatt összesen 16 cívisházba jutottak be, munkájukból tavaly év végén nyílt kiállítás Debrecenben. A tárlat anyagát most Nagyváradra is elhozták, ahol a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében a Szent László téren tekinthetik meg az érdeklődők.
A kiállítást Harangi Attila és Löki Viktor jelenlétében Botházy Nándor, Bihar megye alprefektusa, a nagyváradi RMDSZ ügyvezető elnöke, valamint Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere nyitotta meg.
A szabadtéi tárlatnyitót a Mathias Corvinus Collegium nagyváradi képzési központjában beszélgetés követte, melyet Mazsu János, a debreceni Értéktár Bizottság elnöke moderált.
[Best_Wordpress_Gallery id="847" gal_title="cívisházak"]
Debreceni cívisházak egykor és most
A cívisség egy autonóm, homogén, zárt közösség volt, életüket a saját törvényeik határozták meg. A cívis szó latinul polgárt jelent. A legfontosabb jellemzőjük, hogy a városi polgári életükkel párhuzamosan paraszt polgári életet is folytattak. A cívisek elsősorban iparosok és kereskedők voltak, de még ezen mesterségek mellett sem tudtak szabadulni a föld függőségétől. A város határában minden cívisnek a városi házához tartozó földet meg kellett művelnie.
A cívisség egy néprajzi csoport az Alföldön. Több településen, például Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten és Nagykőrösön is voltak cívis csoportok, de Debrecenben alakult ki a legnagyobb önálló cívis társadalom.
Harangi Attila építészmérnök diplomamunkája részeként 2018-ban készítette el a történeti földszintes lakóházak kataszterét Debrecen belvárosában. 2018. április és augusztus között lefotózta az összes még megmaradt cívisházat és térképen ábrázolta őket. Azóta is folyamatosan dokumentálja a változásukat. 2018. áprilisában 1540 házat vett nyilvántartásba, vagy olyan ingatlant, amin valamilyen formában még cívisház áll.
Attila munkájához 2019-ben csatlakozott fotósként Löki Viktor; a szerzők pedig az elmúlt két évben azt a célt tűzték ki célul, hogy a levéltári és építészeti kutatásokat a házak belső felmérésével, belső tereik és jellemzően régi bútoraik alapos fényképes dokumentálásával, illetve a lakókkal, bérlőkkel, és egyes cívisházak esetében üzletvezetőkkel készített interjúkkal és visszaemlékezésekkel egészítsék ki. A szerzők másfél év alatt összesen 16 cívisházba jutottak be.
Fotók: denagy.hu/Farkas László
