A Rimanóczy által tervezett Belvárosi Közösségi Ház is csatlakozik a Kulturális Örökség Napjai programsorozathoz

A Debreceni Művelődési Központ az előző évekhez hasonlóan idén szeptember 21-én is csatlakozni kíván a ?Kulturális Örökség Napjai? (KÖN) címet viselő országos programsorozathoz. A KÖN az Európa Tanács által kezdeményezett, 1984-ben indított Európai Örökség Napok rendezvénysorozat részeként 1999-ben indult el Magyarországon. 

Az országos épületlátogató hétvége célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét épített és szellemi kulturális örökségünk értékeire, s igényt támasszon a kulturális örökségünk iránti felelősségvállalásra, értékeink megóvására, megőrzésére. A Debreceni Művelődési Központ építészeti örökségként számon tartott épületei közül 2019-ben a Belvárosi Közösségi Ház, a Honvédtemető és Mauzóleum Emlékhely, illetve a Belvárosi Alkotó Műhely programjaival kívánnak csatlakozni az országos közművelődési akcióhoz.

BELVÁROSI KÖZÖSSÉGI HÁZ

Szeptember 21., 10.00-18.00

FÖLDI 70 - Földi Péter Kossuth-díjas festőművész jubileumi kiállítása

Helyszín: Belvárosi Galéria

Debrecen főutcáján, a régi városháza szomszédságában épült a város legrégibb pénzintézete, a Debreceni Első Takarékpénztár palotája, szecessziós stílusban. 2005-től a Debreceni Művelődési Központ székhelye, közösségi, kulturális események, kiállítások otthona a pódiumtermet és a kiállító termet (Belvárosi Galériát) is magába foglaló épületrész. Régmúltja azonban sokak számára ismeretlen, s izgalmas újdonságokkal szolgálhat. A kulturális funkció már a 19. században megjelent, ugyanis a mai épület helyén álló ház vargaszínjében 1809 és 1835 között színházi előadásokat tartottak. A város 1843-ban adta el a házat, az új tulajdonos mindjárt ezután felépített a helyére egy kétemeletes bérházat, mely igazi szenzáció volt a korabeli városban, s funkcióját tekintve is igen kalandos időket ért meg.

Az épületben a század közepén helyet kapott többek között a polgári kaszinó, volt benne elsőrendű kávéház, sőt a vesztes debreceni csata után az emeletet az orosz hadsereg kórháznak is használta.

A saroképület ma ismert formáját az évszázad második évtizedének elejére érte el. Elegáns külsejét elsősorban annak köszönhette, hogy a Takarékpénztár elhatározta, a bérbe adható boltok és lakások mellett bővíthető banki tér jöjjön létre, és a kaszinónak is kényelmesebb helyet akartak. Az új takarékpénztár gazdagon díszített, háromemeletes székházát, ifjabb Rimanóczy Kálmán nagyváradi műépítész tervei alapján 1911-12-re építették fel.

Az épület történetéről és mai funkcióiról ITT olvashatnak.

HONVÉDTEMETŐ ÉS MAUZÓLEUM EMLÉKHELY

Szeptember 21., 10.00-18.00

TÖRTÉNELMI SÉTA A HONVÉDTEMETŐ ? HŐSÖK TEMETŐJÉBEN

A temetőkertben található történelmi vonatkozású emlékművek, a ?Haldokló oroszlán?, a 48?-as emlékoszlop, a magyar és más nemzetiségű hősök sírjainak megtekintése.

A Hősök Mauzóleuma 1932-ben készült el. Megjelenésében egyaránt méltó az 1849-es debreceni csata és a világháború hőseinek emlékéhez, de méltó a város áldozatkészségéhez és polgárainak kegyeletes érzéséhez is. A Honvédtemető fái alatt száztizenkét '48-as honvéd, kétszázhúsz német és azok a magyar katonák nyugszanak, akik az első és második világháborúban a környéken vesztették életüket. Összesen 4500-an alusszák itt örök álmukat. Ennek az árnyas, hangulatos temetőnek a legmagasabb dombján a '49-es csata emlékét megörökítő haldokló oroszlánt ábrázoló kőemlékmű áll, amelyet Marschalkó János szobrászművész ? a Lánchíd oroszlánjainak alkotója - készített. A szobor eredetileg (1867-től) a Református Kollégium előtti Emlékkertben állt, 1899-ben állították fel a Hősök temetőjében. A Honvédtemető mauzóleuma ünnepélyek megtartására alkalmas. Az emlékmű tervét pályázat útján készíttette el a város. Lechner Jenő és Szontagh Pál tervezte.

Belső terében a Hadtörténeti Múzeum I. és II. világháborús kiállítási tárgyai tekinthetők meg. Az emlékhely gondozása 1986 óta tartozik a Debreceni Művelődési Központhoz.

Az 1990-es évek óta a Német Hadisírgondozók Szövetsége önkéntes munkavégzéssel patronálja a Honvédtemető fenntartását. Az utóbbi években a magyar középiskolások, a debreceni lakosok és a honvédség katonái is kiveszik részüket a parkfenntartási munkákból.

BELVÁROSI ALKOTÓMŰHELY

Szeptember 21., 10.00-20.00

NYITOTT MŰHELY WORKSHOP, GRAFIKAI FOGLALKOZÁS, ÉPÜLETBEMUTATÁS

Az épület a Szent Anna utca 16-18. számmal együtt Reviczky-házak néven ismert, mivel ezen házak egyikében lakott Reviczky Menyhért, aki Debrecen polgármestere volt 1843-1847 között.  A ház a 70-es években egy darabig a Megyei Művelődési Központ próbatermeként is funkcionált. A Thuróczy György vezetésével működő Alföld Színpad tartotta itt foglalkozásait. 1984-ben nyitotta meg kapuit a Városi Könyvtár Olvasóterme. Megszűnése után a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar megyei irodája működött itt 2013?2015 között.

2016-tól két egyesület, a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete és a Debreceni Fotóklub székhelyeként működik a Debreceni Művelődési Központ üzemeltetésében.