Szecesszió Debrecenben is: tematikus programsorozatot szervez a Méliusz Juhász Péter Könyvtár
Sok jel mutat arra, hogy a szecesszió olyan jól érzi magát az Alföldön, mint a pipacs és a szürkemarha. Erre az értékes regionális sajátosságra igyekeznek felhívni a figyelmet a vidék egyik központjában, Debrecenben.
A szecessziós építészet az Alföld egyik leginkább számottevő hozzájárulása a magyarországi építészettörténethez. Lechner Ödön 1897-ben felavatott kecskeméti székházát valóságos szecessziós városházépítési hullám követte e vidéken. Majd 1902-ben a mester úgyszintén egy alföldi városban, Szegeden lépett elsőként a nyilvánosság elé azért, hogy összegezze építészeti ars poeticáját, mely nagy jelentőséget tulajdonított magának a tájegységnek. Időközben feltűntek a lechneri szecesszió első követői, akik munkáikat zömmel alföldi városok számára készítették: még a 19. század utolsó éveiben Szentesnek és Szatmárnémetinek szállót, Szegednek új zsinagógát terveztek. A magyaros stílus ilyen korai és közvetlenül Lechnerhez kapcsolódó alkalmazására városi, közületi költségvetésből megvalósult épületek esetében Budapesten kívül csak az Alföldön akad példa. A formanyelv figyelemre méltóan gyors megjelenését pedig hasonló mérvű folytatás követte, és 1915-ig régiószerte roppant sok középületet, illetve bér- és lakóházat emeltek a stílusban. Olyan sokat, hogy az Alföld Európa egyetlen agrárvárosi régiója, amely szecessziós építészetével emelkedik ki társai közül. De beszédes az is, hogy a stílus alföldi virágzása Keserü Katalint és Gerle Jánost már korábban szintézis- és fogalomkísérletre ösztönözte.
A témában megjelent legújabb publikáció, a Szecesszió az Alföldön című tanulmánykötet 18 szerzője ? vajdasági, partiumi, magyarországi művészet- és helytörténészek ? az eddig felhalmozott ismeretanyaghoz járul hozzá új épületekkel és attribúciókkal, finomhangolási kísérletekkel, áttekintésekkel. A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum gondozásában, Brunner Attila, Mészáros Márta és Veress Dániel szerkesztésében megjelent könyvvel ? egy témába vágó, tabló- és helytörténeti kiállítással együtt ? az Ünnepi Könyvhéten ismerkedhet meg a debreceni közönség. A kiállítást és a könyvet? a szerkesztőkkel beszélgetve ? Berta Erzsébet irodalomtörténész mutatja be június 8-án, pénteken 17 órakor a Méliusz könyvtárban. Az alkalom egyben a szecessziós júniusi programsorozat nyitóeseménye.
[Best_Wordpress_Gallery id="46" gal_title="szecesszios junius"]
Június 9-én, a szecesszió világnapjához kapcsolódó tematikus városi sétán vehetünk részt, a seta a Bem téri Vég-háztól a Vármegyeházáig tart.
Június 12-én, Papp József Kós Károly- és Podmaniczky-díjas helytörténet-kutató tart előadást A századforduló építészete Debrecenben címmel a Méliusz Könyvtár földszinti Nagyelőadójában.
A Múzeumok Éjszakájána délutánján, június 23-án az alföldi századfordulós/szecessziós építészet jelenéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a Méliusz első emeleti kerengőjén. A beszélgetés résztvevői Brunner Attila segédlevéltáros, Hausmann Cecília esztéta, a kolozsvári Babe??Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanára, Rácz Zoltán építész, valamint Térey János író-költő, urbanista. Moderál Veress Dániel, az ELTE-Atelier doktorandusza.
