Újra Debrecenben látható a Genfből visszatért 16. századi biblia
Újra a Debreceni Református Kollégium Múzeumában látható az a 16. századi biblia, amelyet 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójára adott kölcsön a kollégium nagykönyvtára a genfi Nemzetközi Reformáció Múzeumnak, ahol mindaddig nem volt jelen tárgyi emléke a magyar reformációnak.
A Genfi Magyar Egyesület 2017-ben, a Reformáció 500. évfordulója alkalmából kezdeményezte, hogy a genfi Nemzetközi Reformáció Múzeum kiállításának anyaga bővüljön egy olyan tárggyal, mely egyszerre utal a XVI. századi reformáció magyarországi elterjedésére és a magyar-genfi kapcsolatokra is. Így esett a választás a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának birtokában álló XVI. században nyomtatott Bibliára.
A héber nyelven írt bibliát most csütörtökön, sajtótájékoztató keretében adta vissza a genfi múzeum igazgatója. Gabriel de Montmollin köszönetet mondott azért, hogy fél évig kiállíthatták "az egyik legfontosabb könyvet, amely a 16. századból származik".
Felidézte, hogy a bibliát a kor legjelentősebb nyomdásza, Robert Estienne készítette párizsi nyomdájában. A Szentírást jegyzeteivel, kommentárjaival ellátta a genfi diák és debreceni prédikátor, Szikszai Hellopoeus Bálint, aki közvetlen kapcsolatban állt Théodore de Béze svájci teológussal, Kálvin János genfi szolgálatának folytatójával - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Reformáció Múzeumának évente 25 ezer látogatója van, közülük mintegy 300 a magyar vendég.
Szikszai Hellopoeus Bálint a XVI. század elején, ismeretlen időpontban született Szikszón. Ott végezte tanulmányait, majd wittenbergi egyetemjárása után, 1566-1567-ben a Genfi Akadémia hallgatója volt, Theodor Béze tanítványaként. Ott került birtokába az a héber nyelvű Ószövetségi Szentírás, mely 1539-1540-ben, Párizsban készült Robert Estienne hugenotta nyomdász műhelyében. Estienne később Genfbe menekült és Kálvin műveinek jeles kiadója lett. Szikszai Hellopoeus a Bibliát piros tintával írt, saját kezű, latin nyelvű széljegyzetekkel látta el. Hellopoeus Bálint 1573 és 1575 között Debrecen prédikátora volt.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta: a 16. századi biblia a magyar reformáció jelentőségét mutatta meg Genfben, a Szentírás egyszerre utal a reformáció magyarországi elterjedésére és a magyar-genfi kapcsolatokra. A biblia kölcsönadása az első lépése volt két olyan múzeum találkozásának, amelyek az európai reformáció számára meghatározó emlékeket őriznek - tette hozzá.
A két város, Genf és Debrecen között évszázadok óta élő kapcsolat van, nem véletlenül nevezik Debrecent többek között a "magyar Genfnek" is - fogalmazott, hozzátéve, hogy megállapodás született a két intézmény közötti további együttműködésről, kiállításai tárgyak cseréjéről.
Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium gyűjteményi igazgatója elmondta: a 16. századi biblia tulajdonképpen civil kezdeményezés eredményeként jutott el Genfbe. A további együttműködésről szólva kifejtette: a két múzeum közösen készíti el Méliusz Juhász Péter egyetlen példányban meglévő egyik latin nyelvű munkájának magyarra fordított fakszimile kiadását, amelyet egy genfi és debreceni kutató tanulmánya egészít majd ki.
Kép: Gabriel de Montmollin, a genfi Nemzetközi Reformáció Múzeum igazgatója (b) és Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium gyűjteményi igazgatója a vitrinbe helyezi a genfi diák és debreceni prédikátor, Szikszai Hellopaeus Bálint saját kézírásos jegyzeteivel ellátott 16. századi héber bibliát a könyv hazaérkezése alkalmából tartott sajtótájékoztató után a kollégium múzeumában 2018. augusztus 30-án. A bibliát 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójára adta kölcsön a kollégium nagykönyvtára a genfi múzeumnak. MTI Fotó: Balázs Attila
